noun · masculinefirst declension
zeugītēs
zeugītēs m (genitive zeugītae)
Classical[zɛu̯ˈɡiː.teːs]Ecclesiastical[d͡zeu̯ˈd͡ʒiː.tes]
Meaning
- a type of reed
Declension
| form | singular | plural |
|---|---|---|
| nominative | zeugītēs | zeugītae |
| genitive | zeugītae | zeugītārum |
| dative | zeugītae | zeugītīs |
| accusative | zeugītēn | zeugītās |
| ablative | zeugītē | zeugītīs |
| vocative | zeugītē | zeugītae |
zeugītes, ae, m., = ζευγίτης,
I. a kind of reed, Plin. 16, 36, 66, § 169.